„Alkotni születtünk erre a földre. S nem csak megélni szép napokat” – idézte a Kőműves Kelemenből Lőrinczy György, a színház főigazgatója, aki április 20-án az új teátrumban fogadta a közönséget. Mint elmondta: a játszóhely átalakítása és felújítása zökkenőmentes volt, és időre befejezték. Ezalatt kibővítették az egykori Moulin Rouge színpadát, kivették a szeparékat, és mobil nézőteret hoztak létre, valamint megújult a színház előcsarnoka és Teátrum Café néven kávézó várja a vendégeket.

A Kálmán Imréről elnevezett teátrumnak ugyanolyan hányattatott múlt jutott, mint ahogy a híres zeneszerzőnknek is. Kálmán Imre reuma miatt hagyta abba a zongorázást, viszont ezáltal nyertünk személyében egy fantasztikus, világhírű zeneszerzőt – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. 

Az eredeti teátrumot 1894-ben nyitotta meg Somossy Károly a Nagymező utcában Somossy Orfeum néven. Sajnos néhány év alatt csődbe ment a költséges fenntartás miatt, bár addig az élvonalba tartozott, hiszen az ország legnevesebb művészeit és külföldi vendégelőadókat is hívott színpadára. Később az épületet több darabra bontva adták el, így egyik részén 1923-ban a Fővárosi Operettszínház nyílt meg, míg a most átadott teátrum helyén a Moulin Rouge működött 2015-ös bezárásáig. Ekkor döntött úgy a fenntartó, hogy nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem az Operettszínház részeként fog továbbműködni. Az újraálmodott tér emeli a művészetekkel teli környék fényét, amelyet gyakran „a pesti Broadway” becenéven is emlegetnek – fogalmazta meg Szalay-Bobrovniczky Alexandra, felsorolva a Radnóti Miklós Színházat, a Thália Színházat, a Mai Manó Galériát és a Magyar Fotográfusok Házát is.

A felújítás összefogásnak köszönhető – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes, aki gratulált mindenkinek, aki az átalakításban közreműködött. Hozzátette: ritka, hogy egy intézmény esetében ennyire érződik a szeretet, amely összeköti a munkatársakat és a helyszínt. Mint mondta: büszke arra, hogy a felújítás a kormány, a főváros és az intézmény összefogásának köszönhető. 

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megfogalmazta: a kultúra minősége egy ország állapotának a legérzékenyebb indikátora. Ha baj van, akkor stagnál, míg, ha az ország fejlődik, akkor elindulnak a művészeti felújítások is, és felerősödik az emberek igénye a magaskultúrára. Ha pedig biztonság és fejlődés jellemzi az országot, akkor virágoznak a kulturális beruházások is. Az elmúlt éveket tekintve ezt a stabil fejlődést láthatjuk a kultúrában.

„A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig” – idézte az államtitkár Ottlik Gézát, kiemelve: ennek a hozzáadásnak, alkotásnak emblematikus példája a most átadott teátrum felújítása. Mint mondta: a kormány elkötelezett az opera műfaja iránt, ezt mutatja a Budapesti Operettszínház 2014-es állami fenntartásba vétele, költségvetésének többszörösére emelése és felújítási terveinek támogatása, valamint a Kálmán Imre Teátrum létrehozása is. Az új színháztér 450 millió forint értékű rekonstrukciója a kormányzat 90 százalékos támogatásával valósult meg a főváros és az intézmény és a kormány összefogásával. Legyen a formához méltó a tartalom, és éljen meg minél több emberöltőt a teátrum – fejezte ki jókívánságait Hoppál Péter. 

Kerényi Miklós Gábor rendező is magához ragadta a mikrofont, hogy elmondja: ez valóban nagy pillanat, hiszen ennek a helynek múltja van, és mind úgy gondoljuk, hogy van jelene és jövője is. A Budapesti Operettszínház az a zenés színház ma Magyarországon, amely a legszélesebb körű zenei műsorral rendelkezik. Az ország fényessége és dicsősége, és már hatalmas szüksége volt arra, hogy legyen egy kamaraterme, ahol új, kísérletező darabokat is bemutathat – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor. Az új teátrumban olyan előadásmódokat is kipróbálhatunk, amelyekre a nagyszínpadon nem volna lehetőségünk. Létrehoztunk egy olyan gyöngyszemet, ahol szélsőséges, izgalmas, sokféle alkotást tudunk bemutatni, miközben konferenciáknak, rendezvényeknek, közösségi programoknak is helyet adhat. Ezért ez a mai nap mérföldkő, nemcsak az operettszínház, hanem Budapest kulturális történetében is – mondta a rendező.