A bemutató május 29-én, gyermeknapon lesz a Papp László Budapest Sportarénában.

A Shrek, a musical című színpadi produkciót a Zikkurat Színpadi Ügynökség jóvoltából viszik majd színre, az ügynökség döntése folytán nem egy színház, hanem az Aréna színpadán.

Bár a próbák még csak ezután kezdődnek, a sajtó számára szokatlan, ám meglepetésektől sem mentes divatbemutatón vonultak fel a mesejáték legfontosabb hősei. A Játékszín színpadán – amely most kifutóul szolgált – egymást váltotta ogre és sárkány, szamár és királylány, vakegér és kismalac. Még a sokat látott fotósok kezében is néha elfelejtett kattogni a fényképezőgép, amikor a jelmezes hősök belibbentek – volt, aki begördült vagy bedübörgött –, és az apró női sikolyok és férfias csettintések előre jelezték, hogy minden bizonnyal majd a nagyközönségnek is tetszeni fognak az élénk fantáziával megálmodott kosztümök, maszkok.

A közel sem szokványos sajtótájékoztatón nemcsak a fotósok igyekeztek a legérdekesebb mozdulatokat, a legextrémebb beállást elkapni, de az interjúalanyokat is egymás kezéből kapkodták az újságírók. Csonka András, Vári Éva, Feke Pál, Serbán Attila, Szinetár Dóra, Tóth Gabi, Oláh Gergő kivétel nélkül nagy kíváncsisággal várja a rövidesen elkezdődő próbákat. A hadvezéri pálcát – vagyis a rendezés szép és nehéz alkotó feladatát – Szente Vajk tartja a kezében, az eddigi munkát, a darab mondanivalóját, értékeit így foglalta össze olvasóink számára: „A Shrek sikerének a kulcsa – amellett, hogy az animációs film profi módon készült el, ragyogó effektekkel és pompás rajzokkal – a gyönyörű története. A musicalünk is az animációs film történetét kíséri végig, de megspékeli csodás dalokkal, a kinézet pedig nő még egy dimenzióval, a síkbeli rajzfilmből kilépünk a térbe. A lehető legjobb minőséget szeretnénk elérni, és azt gondolom, hogy az élő előadás mindig nagy előnyt jelent a mozivászonhoz képest.”

Nemcsak egy varázslatos történetet készülünk színpadra vinni, de a legnagyobb díszletelemeket használjuk fel ehhez, amelyek idehaza valaha is voltak, és a legfantáziadúsabb maszkokban játsszák el a történetet – a talán legjobb – musical énekesek – tette hozzá a rendező.

Az események alatt két ellentétes lélek válik a szemünk láttára elszakíthatatlan jó baráttá, és két merőben eltérő külsejű lény – egy gyönyörű lány és egy kicsit félelmetes kinézetű ogre – esik őszinte szerelembe egymással. A hangsúly azon van, hogy fogadjuk el a másikat külsejétől függetlenül, ne ítéljünk első látásra, és akkor a végén boldogok lehetünk. Ezért bár meséről van szó, úgy érzem, gyermekeket és felnőtteket egyaránt meg tudunk majd szólítani az érzelmek által – magyarázta Szente Vajk.

„Mi ezzel a musicallel egy non replica változatot készítünk, és így mint minden más megvásárolt Broadway-produkciónál itt is erős külső kontroll alatt dolgozunk. Kiküldtük a jelmez- és díszletterveket, a szövegkönyvet és mindig a dicséreteket mellékelve kaptunk engedélyt rájuk. Ezen azonban nem kell csodálkoznunk, hisz a csapatban világszínvonalon alkotó emberek dolgoznak. Pohárnok Iván maszkmester rendkívüli aprólékossággal készíti a külsőket, Kentaurral hónapok óta dolgozunk a hatalmas és látványos díszleteken, Ivett kolléganőm a jelmezek megálmodója, Túri Lajos Péter pedig a koreográfiát állítja össze. A tervezési folyamatokban érdekes módon mindenkiből kibújik ez egykori gyermeki énje, és lázas igyekezettel készül a legjobbat nyújtani” – avatott be a részletekbe a rendező.

A szereplők kiválasztását hosszú casting előzte meg, hiszen meg kellett felelni egyrészt a nehéz dalok szép eléneklésének, másrészt a koreográfia eltáncolásának és nem utolsósorban a színészi kihívásoknak. Követelmény volt a hármas egység – ének, tánc, színjátszás – mellett, hogy legyen rutinjuk a több ezer néző előtt való önfeledt játékban. Végül ötven táncost és több mint húsz színészt választottak ki, hogy úgy jelenjen meg minden a színpadon, ahogy azt megálmodták.