Bitskey Tibor rövid betegség után, életének 86. évében hunyt el hétfő reggel. A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a nemzet színészét a szolnoki Szigligeti Színház saját halottjának tekinti.

Balázs Péter Bitskey Tibort végtelenül kedves, a fiatalságot szerető, kiváló színművészként jellemezte, „aki ha bejött a színpadra, rögtön oda kellett rá figyelni”. A szolnoki teátrum igazgatója szerint Bitskey Tibornak Páger Antalhoz, Darvas Ivánhoz és Latinovits Zoltánhoz hasonlóan „levegője volt”. „Nagyon segítőkész ember volt, aki – amennyire tehette – ott élt a színházban.”

Bitskey legutolsó szerepében, Csehov Cseresznyéskertjében Firszet, az öreg szolgát alakította, aki egyedül maradt az elárverezett birtokon, mivel a család ott felejtette őt. Az öreg szolga, beletörődve sorsába lefekszik és annyit mond: „Hogy elment az élet, mintha nem is éltem volna.” Balázs Péter szerint a színész „szinte saját halálát játszotta el”, Bitskey Firsz szerepében utoljára a múlt év végén állt színpadra.

Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy amikor 2007-ben kinevezték őt a színház vezetőjévé, Bitskey Tibort azonnal a szolnoki színházhoz szerződette és lehetőséget biztosított neki, tudva, hogy kevés a munkája és nehézségei vannak.

„A korkülönbség dacára jó kapcsolatba, később barátságba kerültünk, találkozott a világról alkotott véleményünk is, egy dolgot gondoltunk az életünk folyásáról.” – fogalmazott Balázs Péter, hozzátéve, hogy a 2014 szeptemberében kapott, méltán megérdemelt nemzet színésze elismerést Bitskey Tibor sajnos csak rövid ideig élvezhette, mert megbetegedett. „Abban reménykedtünk, hogy kiheveri a náthát, de a sokat próbált test már nem bírta.”

További érdekességeket talál, ha Facebook oldalunkra kattint.

(fotó: archivum.magyarhirlap.hu, forrás: szinhaz.hu)