A magyar kormány 2010-ben azt a cél tűzte ki, hogy az ország a régiós áruforgalom központi szereplője legyen, ennek érdekében soha nem látott közlekedési fejlesztések kezdődtek - idézte fel a kiállítás csütörtöki megnyitóján az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Csepreghy Nándor kiemelte, hogy mára a megyei jogú városok jelentős része rendelkezik gyorsforgalmi megközelítéssel, a jelenleg is zajló vasúti fejlesztések pedig lehetővé teszik az áruszállítás jelentős részének vasútra terelését.
Mint emlékeztetett, a kerékpározás feltételrendszerének megteremtésére méltatlanul kevés figyelem jutott 2010 előtt, mára azonban több mint 1000 kilométer kerékpárút szolgálja az egészségtudatosságot, a fenntarthatóságot és a települések élhetőbbé tételét.

A kormány nem tett le a Közlekedési Múzeum új otthonának létrehozásáról sem. A jelenlegi gazdasági helyzet csupán annak halasztását tette szükségessé, ám várhatóan középtávon már látható lesz, milyen ütemezésben valósul meg a beruházás - közölte Csepreghy Nándor.

Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy 2016 óta hálózati szemléletben zajlik a kerékpárutak fejlesztése.
Ez azért is indokolt, mert Hollandia és Dánia után Magyarországon használják legtöbben közlekedésre a kerékpárt - jegyezte meg.

Mint hozzátette, 2012 után Budapesten is megindultak a kerékpárosbarát fejlesztések, de országszerte még mindig hatalmas igény van a hasonló beruházásokra.

Révész Máriusz elmondása szerint elkészült Magyarország kerékpáros stratégiája, amelyet a társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével a napokban tesznek közzé. Ennek részeként várhatóan 2024-től az általános iskolákban közlekedési alapismereteket is oktatnak majd.

Schneller Domonkos, a múzeum főigazgatója szintén kiemelte a Magyarországon az elmúlt évtizedben beindult, erőteljes "bringás pezsgést". Létrejött a hálózatba kötött kerékpárút-rendszer - többek között Budapest és a Balaton között -, ismét megrendezik a Tour de Hongrie kerékpáros körversenyt, Budapesten pedig elindult és egyre népszerűbb a Bubi közbringarendszer, több ezren juthattak továbbá kormányzati támogatással elektromos biciklihez.

Mindezek eredményei látszanak a kerékpárhasználat terjedésében is, nem indokolatlan kerékpáros forradalomról beszélni - hangsúlyozta, hozzáfűzve: részben ez a fejlődés ösztönözte a kiállítás megrendezésére a Közlekedési Múzeumot.

A múzeum több mint 70 ezer műtárgyat őriz, köztük száznál jóval több kerékpárt. Régi álom valósult meg azzal, hogy a sokkerekes járműveket bemutató tárlatok után végre a kerékpárok történetéről szóló kiállítást is megnyithatják - jegyezte meg.

Schneller Domonkos kiemelte, hogy Magyarországon régen rendeztek ilyen átfogó kiállítást a kerékpározásról: több mint 100 kerékpár és számtalan kapcsolódó tárgy - többek között alkatrészek, sportrelikviák, egyéb járművek és kipróbálható replikák -, mellett fotók és kisfilmek tekintik át a kerékpározás történetét az 1817-es, Dreiser-féle futógéptől a mai, legmodernebb fejlesztésekig.

A tárlat egyaránt bemutatja a modern kerékpár kialakulásához vezető kísérleteket és fejlesztéseket, a biciklit mint közlekedési és szabadidős eszközt, de a kerékpársport különböző szakágait is.

Egy tavaly még közlekedő, kerékpárszállító vasúti kocsiba beszállva a látogató megismerkedhet a magyarországi tókerülő kerékpárutakkal, és betekintést kap a világkörüli kerékpáros expedíciók nehézségeibe is.

A kiállítás különleges, korszakalkotó kerékpárokat is bemutat: az 1860-as évekből fennmaradt Michaux pedálhajtású kerékpár mellett több nagykerekű velocipéd is szemügyre vehető.

Megtekinthető az 1950-es évek jellegzetes Robusta férfi kerékpárja, melyet az angol Philips mintájára gyártottak közel 30 éven keresztül. Szerepel a kiállított darabok között a Weiss Manfréd által gyártott Pálma is, de a Félegyházi összecsukható kerékpár ugyancsak különleges darabja gyűjteménynek.

A kerékpáros sportolók és versenyzők is igazi kuriózumokat láthatnak: magángyűjtemények legjobbjait, például egy eredeti Favoritot 1959-ből vagy egy Rappa hajtóműváltós kerékpárt 1935-ből, de találkozhatnak a mai kor legkorszerűbb országúti kerékpárjaival és az egyedi építésű Dózsával is.

Az október 23-áig látható kiállításhoz tematikus tárlatvezetések, múzeumpedagógiai programok, foglalkozások is kapcsolódnak.

A nyitás után egy nappal, szombaton a Közlekedési Múzeum számos programmal vesz részt a Múzeumok éjszakáján is. A rendezvény alatt nosztalgiavillamosozásra ad lehetőséget a Közlekedési Múzeum és a BKK: az Északi Járműjavítóba egy különleges, F1A típusú villamossal is érkezhetnek a látogatók.