Jump to content

Sánta Laci közönségtalálkozóján jártunk

2016. 11. 28. 15:38

A Madách Színház neves színésze Sánta László bátor dologra szánta el magát és közönségtalálkozót szervezett, hogy “rajongóinak” lehetősége nyíljon megismerni őt és kis családját egyaránt. Ezen a kis összejövetelen vettem részt én is és meg kell mondjam fantasztikus élmény volt.

Az átlag ember évente párszor megy el színházba csak, hogy elmondhassa ő szokott ilyen módon is művelődni és közben nem nagyon kíváncsi arra, hogy kik is játszanak abban a darabban, amire a jegyet vette. Persze van, hogy megnézi a szereposztást és felismer belőle egy két nagyobb nevet, melyet utána büszkén hangoztat is, hogy ő bizony ezzel vagy azzal a színésszel látta az előadást.
Mellettük a színházba járásnak is van egy bizonyos kemény magja, akik egy-egy színész miatt képesek darabokat akár tucatszot is megnézni és kíváncsiak arra, hogy kedvenc színészük kicsoda, micsoda és milyen ember is valójában.

Sajnos azonban ennek a rétegnek itthon nem sok esélye van találkozni kedvencével. A legtöbb színész túl elfoglalt vagy ne adj isten nem is kíváncsi azokra az emberekre, akik miatta mennek el megnézni egy előadást, ezért pedig szinte lehetetlen elérni őket. Nem tudom miért, de úgy tűnik idehaza nem divat ismerni a színésznek a rajongóit.

Épp ezért üde színfolt a palettán Sánta Laci, aki foglalkozik rajongóival. És mi az, hogy foglalkozik? Hivatalos facebook oldalán Laci napi szinten oszt meg képeket, videókat magáról, szerepeiről és magánéletének minden jelentősebb pontjáról. Sőt, néha napján egy egy stream-et is el lehet kapni, melyben nem csak velünk, de további színészekkel is beszélget illetve mesél magáról, jövőbeli terveiről vagy épp aktuális programjáról.

Most pedig úgy döntött, hogy megspékeli ezt az egészet egy személyes találkozóval is, így megszervezte első közönségtalálkozóját a Fészek Művészklubba múlt szombatra.

Persze meg kell hagyni, hogy Laci amúgy sem elérhetetlen. Egy kis személyes ismerkedésre pillanatok alatt rá lehet venni. Bárkivel szivesen találkozik bármelyik előadás előtt vagy után, de ez most kifejezetten arról szólt, hogy hosszabb időt töltsön el és beszélgessen velünk.

A találkozóra persze nem egyedül érkezett, csodaszép kis családja mellett meghívta Andrádi Zsaki művésznőt is. Akit ha máshonnan nem is, de a Vámpírok Báljából minden színházat szeretőnek ismernie kell.

Az esemény rendhagyó módon a közönség minimális távolságtartsával indult. Látszott, hogy egy kicsit mindenki zavarban van és inkább csak hallgatja, ahogy Zsaki és Laci beszégetnek, kérdezni nem nagyon mer.
De szerencsére a jég néhány érdekes és kínos sztori után hamar megtört és már nem csak ők ketten beszélgettek, hanem mi is.

Laci őszintén mesélt gyerekkoráról, arról, hogy hogyan is lett színész, ki támogatta ezen döntését és ki nem, valamint, hogy miért csak egy évet töltött el a Színművészetin. A szakmához kapcsolódó dolgokon kívül megtudtuk hogyan vélekedik a szerelemről és, hogy milyen különleges kapcsolat köti őt a repüléshez.

Kérdéseinkre bőszen válaszoltak. Ő és Zsaki elmesélték legkínosabb és legmulatságosabb színházi történeteiket, elmondták milyen tipusú nézők idegesítik őket a legjobban és szerepálmuk sem maradt titok.

A beszégetés közben jó néhány dal is elhangzott, hol Laci egyedül, hol pedig duettet énekeltek, például Szolnoki Péter Féltelek című számát vagy a Vámpírok báljából Alfred szerelmes dalát az Ő értét.

Az egész találkozó közel három órán keresztül tartott és a vége felé úgy kellett mindenkit hazakönyörögni, mert mi szívünk szerint még hallgattuk volna a jobbnál-jobb történeteket és szebbnél-szebb dalokat. Melyekből remélem, hogy a következő találkozón (amennyiben lesz) egy kicsit többet is hallhatunk. Vagy esetleg a sok kérés meghallgatásra talál és lehetőségünk nyílik Sánta Laci koncertre menni. Óriási lenne!

Azt hiszem mindenki nevében mondhatom, hogy a találkozóért nagyon hálásak vagyunk, örülünk, hogy lehetőségünk nyílt beszélgetni Lacival, és persze nagyon reméljük, hogy lesz még ilyen alkalom a nem túl távoli közeljövőben!

 

(Forrás: kulturmozaik.hu | képekért köszönet Kacskovics Erikának)