A legenda szerint Arkhimédész kiáltott így örömében, felfedezvén a fizika egyik fontos alaptörvényét. A Heuréka! azóta a felfedezés hívószava. Jókai Mór a Jövő század regényében egyetlen új anyag, az „ichor” felfedezésével nyíló korlátlan lehetőségekre építi utópiáját. Hőse ebből az anyagból készít fantasztikus üveget és gépeket. A felfedezések mozzanatos jellege napjainkra elhalványult, s egy kimagasló tudományos teljesítmény sokféle tudást összegző csapatok kutatómunkájának eredménye. A művészet ugyanakkor mindmáig közvetlen kapcsolatban van a feltalálás, az alkotásélmény ősi, katartikus tapasztalatával.

Heuréka! összefoglaló címmel négy tárlat nyílik ősszel a Műcsarnokban.

A nagy kezdőbetűs Jövőt megelőlegező fénymágus, Nicolas Schöffer életműve maga a találmány. Világhírű, kinetikus fényszobrai jeladók és antennák egyszerre. Fényművészetét ünnepeljük a Fény évében, de az oeuvre szerint Schöffer a színpadi tánccal foglalkozó, az urbanisztikai és építészeti közeget mobilizáló alkotó-teameknek is főszereplője volt. Először és utoljára látható hazánkban e rendkívüli gyűjtemény, mely Schöffer egykori műtermében megőrzött munkáiból rendez a Műcsarnok, a művész özvegye, Eléonore Schöffer közreműködésével.

A műgyűjtő Vörösváry Ákos látvány-koncepciója két vonatkozásban is feltalálás. Rátalál a rejtőzködő értékekre, és kiállításain kurátorként végzett munkájával rejtett műösszefüggéseket fedez fel. Rendre megtalálja a népművészet veszendő tárgyainak hiteles helyét is, azokat a magas művészetek közé illesztő költői-téri látomásaiban. Jeleket mutat jelen kiállítása, útszéli jeleket. Életút-szélieket. Ki mit vesz észre a jelekből, azokból épül, azokból építkezik. Az élet útjának jelei ritkán jelennek meg olyan koncentráltan, mint egy tárlat tereiben. Ezért is érdemes kiállításokra járni.

A szobrásznak tanult, sodró módon eredeti, elfelejtett ősi értékeket mozgósító színházat csináló Malgot István a plasztikai művészet pygmalioni varázsmetódusának kereső-feltalálója. A magyar művészetben ritka jelenség, hogy egy alkotó egyformán magas minőségű életművet hozzon létre egészen eltérő területeken. Malgot a kiemelkedő kivételek egyike. Az egész életművét meghatározó alapvető társadalmi elkötelezettség, ami ugyanekkor Joseph Beuyst a modern mitológiák szimbolikus anyagai felé viszi, Malgotot a hagyományos szobrászat matériái és egy emberközpontú művészet mellé állítja.

A technikai újítások és új ökológiai rendszerek megálmodója, Csertő Lajos a vizionárius küldetéstudatot a szobrász formáló és feladatmegoldó praxisával ötvözi alkotó tevékenységében. Vízgazdálkodási megaprojektje gigantikus land art vízió. Csertő kimeríthetetlen alkotói gyakorlata és műhelyének különös atmoszférája mindig is vonzotta az építész és szobrász tanulókat. A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájából és az Iparművészeti Egyetemről minden évben érkeznek hozzá hallgatók gyakorlatra, hogy közelebbről megvizsgálhassák tanulmányterveit.

(MA)