A Csontváry kiállításra már régóta készültünk, de az augusztus 20-ás hosszú hétvégén jött el az alkalom, egészen pontosan augusztus 21-én, mivel az előző napot kissé elszámoltuk. Semmi gond, Csontváry megvár, szóval a budapesti közlekedési felújítási láz akadályait legyűrve felmásztunk a Várba, ahol épp nagyban zajlott a Mesterségek Ünnepe, szóval nem jutottunk be elsőre az egykori Honvéd Főparancsnokságba.
Megváltottuk a jegyünket, és besétáltunk. Ilyen egyszerűen, mert a szabadnap ellenére sem voltak olyan sokan. Aztán már csak haladni kellett, nézni és olvasni. 17 különböző méretű és alakú teremben helyezték el Csontváry Kosztka Tivadar életét és munkásságát tematikusan rendezve, a legelső iskolai portréitól és állatábrázolásaitól kezdve a legismertebb és legmonumentálisabb alkotásaiig. A képeken és az ismertető táblákon kívül korhűnek ható filmfelvételekkel idézték fel Csontváry gondolatait és töprengéseit, amely filmfelvételek akkor lettek volna igazán átütő erejűek, ha ezekbe a kis átvezető helyiségekbe néhány, nem sok, csupán öt-hat széket elhelyeznek. Ami igazán ötletes volt, az néhány érintőképernyős számítógép, amelyen Csontváry tájképeit hasonlíthattuk össze kortárs fotográfiákkal és festményekkel, illetve láthattuk azt is, hogy néznek ki ma az adott helyszínek. A kiállítás végéhez közeledve volt egy vázlatos életrajz, valamint egy alkotói korszakokat bemutató folyamatábra, illetve egy kivetítőn megtekinthető interjúk a művészettörténészekkel, restaurátorokkal és múzeumi kurátorokkal. Ez szintén egy olyan terem volt, ami elbírt volna még néhány széket.
Összességében a kiállítás lenyűgöző, bár az ismertető táblákon és képaláírásokon itt-ott elejtett elírások és helyesírási hibák némileg megzavarhatják az összképet.
A kiállítás 2015. december 31-ig látogatható, keddtől vasárnapig 10:00-20:00 között.

(szl)

(forrás: kulturmozaik.hu / fotó: jegymester.hu)