Jump to content

Mától történelmi emlékhely a Kálvin téri református templom

2014. 07. 24. 16:50

Történelmi emlékhellyé avatták a Kálvin téri református templomot, annak kriptáját és a Ráday Gyűjteményt csütörtökön. Az ünnepséget a templom kriptájában nyugvó Fáy András halálának 150. évfordulójához időzítették.

„A nemzeti és történelmi emlékhelyek a magyar nemzet történelmének jelentős és kiemelkedő helyszínei. A Nemzeti Örökség Intézet ezek kezelőjeként azon dolgozik, hogy az emlékhelyeket találkozási és emlékezési pontokként népszerűsítse.” - hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke az avatóünnepségen. Kiemelte továbbá, hogy jelenleg Magyarországon 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon, amelyeket egységesen jelöl meg az intézet. „Ezek a helyszínek nemcsak a magyar történelem jelentős fordulópontjára emlékeztetnek, hanem erősítik a nemzeti identitást is.” - tette hozzá.

A felújított Kálvin téri református templomot, kriptát és Ráday Gyűjteményt az elsők között avatták emlékhellyé. Az ünnepséget Fáy András, a 150 éve elhunyt polihisztor halálának szombati évfordulójához időzítették. A csütörtökön tartott emléknap keretében megkoszorúzták a politikus, író altemplomban található sírját, majd emlékülésen idézték fel életét és munkásságát. A jubileumi évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki, amelyet a helyszínen mutattak be.

Fáy András először Pesten joggyakornokként, majd a pesti, később a váci járás szolgabírájaként, 1818-tól táblabíróként dolgozott. A humoros novella, a prózai vígelbeszélés műfajával új korszakot nyitott a magyar elbeszélő irodalomban, legnagyobb írói sikereit mégis meséivel aratta, amelyek szinte kivétel nélkül célzatosak, politikai vagy erkölcsi nézeteket fejeznek ki bíráló éllel.

1825-től tevékenyen részt vett a politikában, az 1840-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja, „a haza mindenese” címmel Szemere Pál illette. 1840-ben kezdeményezésére alakult az első magyarországi takarékpénztár, amelynek segédigazgatója lett. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója, 1845-ben az MTA helyettes elnöke volt. Munkássága kiterjedt a pedagógia területére is, különösen a nőnevelésről szóló eszmefuttatásai érdekesek. A szabadságharc leverése után visszavonult a közélettől és csak irodalmi tevékenységet folytatott. Regényeket is írt, közülük legjelentősebb a Bélteky ház, amely az első magyar társadalmi regény volt.

A csütörtöki ünnepségen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Balatoni Monika kulturális diplomáciáért felelős államtitkár és Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár is.

(fotó: melte.hu, forrás: MTI)