Jump to content

Meghalt Kertész Imre

2016. 03. 31. 09:11

Életének 86. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál.

Kertész Imre 65 éves volt, amikor egy író-olvasó találkozó végén valaki azt mondta neki, elképzelni sem tudja, mit fog írni ezek után. Hiszen a Sorstalansággal, a Kudarccal és a Kaddissal mindent elmondott, amit az életről elmondhatott. Kertész nevetve kérdezett vissza: csak nem azt akarja sugallni, hogy most már akár meg is halhatok?

Nem akart valamilyennek látszani, még természetesnek sem. Mintha egy másik világból érkezett volna, talán egy másik századból vagy egy ismeretlen kontinensről. De semmi esetre sem Auschwitzból vagy Buchenwaldból. Sokkal inkább egy olyan szigetről, ahol a legnagyobb érték a gondolat.

„Mindig meg akartam halni s mindig írtam helyette egy könyvet” – mondja a K. dossziéban, és szerencsére azóta is folytatja ezt a jól bevált gyakorlatot. Csak néhány fontos mű a fent említetteken kívül, amely azóta született: Gályanapló (1992), Valaki más (1997), A száműzött nyelv (2001), Felszámolás (2003), Mentés másként (2011), A végső kocsma(2014).

Ő maga azt mondta, soha nem azért írt, hogy sikeres, még csak nem is azért, hogy nagy író legyen. Nem az irodalom, nem az írás érdekelte, hanem a totális hatalom mechanizmusa. Egész életében az a kérdés kínozta, hogylehetséges, hogy az ember bármelyik pillanatban gyilkossá vagy áldozattá válhat?

1929. november 9-én született Budapesten. Öt éves volt, amikor a szülei elváltak, és a köztük lévő viszály következtében a kisfiú internátusba került. 15 éves volt, amikor a csendőrök 17 társával együtt Budapest környékén letartóztatták, és Auschwitzba, majd onnan Buchenwaldba deportálták. 17 éves volt, amikor a buchenwaldi „ember-hulladék", ahogy a Sorstalanság hőse nevezi magát, irracionális módon életben maradt, és hazatért.

1997-ben a Kossuth-díjat, 2000-ben a Herder-díjat és a Die Welt irodalmi díját kapta meg, 2001-ben a német Becsületrendet, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2002-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat vehette át mint "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Idén augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át.