Shanti Devi, az indiai lány úgy születik, hogy színtisztán emlékszik előző életére. Igen későn, négy évesen kezd beszélni, de akkor már azonnal az előző életéről mesél. Eleinte gyakorlatilag nem is érti, mit keres ott, ahol most van, gyerekként. Az ő lelkében színtisztán él férje és kisfia emléke. Akárhogy is kicsúfolják, 8-9 éves kora ellenére házasnak, és anyának érzi magát.

Mivel minden emléke pontos és tiszta, tudja, hol és mikor élt korábban, ki volt a férje, így megtalálják korábbi családját, hiszen mindössze egy év telt el a két élete között. Az eset felkutatására maga Gandhi állított fel vizsgálóbizottságot, ők kísérték el a lányt a családján túl korábbi élete helyszínére, ahol minden apróságról tiszta képe volt. Az esetet a vizsgálóbizottság és a tanulmányt olvasó tudósok sem tudták cáfolni semmilyen észérvvel, hiszen minden kétséget kizáróan lehetetlen volt, hogy a lány más módon tudjon ilyen apró részleteket arról a nőről és életről, életeseményeiről, akit a korábbi inkarnációjának érez. A korábbi neve Lugdi Devi volt, és nem volt egyszerű megtalálnia önmagát a két élet közösségében.

A történetet a skandináv Sture Lönnerstrand meséli el a kiadott jelentések, és Shanti Devivel és környezetével való találkozása alapján. A magyar alcím, "Üzenetek a szellemvilágból" viszont megtévesztő, főleg azok számára, akik a spirituális dolgokban nem jártasak, így ők talán valamiféle klasszikus szellemjárás történetet képzelnek el elsőre. Nos, szó sincs semmiféle szellemekről. Shanti Devi életében először Sture-t avatja be abba, hogy mi történt a két élete között időszakban (úgy érezte, helytelen lenne erről beszélnie, de Sture rávilágít egy másik nézőpontra), talán ezt értik "szellemvilág" alatt. A nő erről szóló beszámolója is érdekes lehet azok számára, akiknek nincsenek spirituális ismereteik, de azoknak is, akik már elmélyültek a halál utáni élet kérdéseiben, hiszen tagadhatatlanul egy igen tiszta beszámolót olvashatunk.