Jump to content

Könyvkritika: Philip Roth - Amerikai pasztorál

2017. 04. 26. 20:20

Ritkán írunk könyvkritikát, de most az Európa kiadó jóvoltából kézhez vehettük Philip Roth Pulitzer-díjas könyvét az Amerikai Pasztorált, mely egy által ember átlag életének hanyatlását mutatja be, a tökéletességtől egészen a végső pofonig.

Seymour Levov, A Svéd, a gimnáziumi sportcsapat ünnepelt sztárja, aztán feleségül veszi a szépségverseny győztesét, boldogan él, gyarapodik, s minden érettségi találkozón irigység tárgyát képezi, mert gazdag és mert minden sikerül neki.

Persze ez csak a látszat, hiszen, mint mindenki életében az ő életében is bekövetkezik az a váltás, törés, mely az egészet egy pillanat alatt romokba dönti. A Svéd lánya, Merry a vietnámi háború idején csak egy módot lát arra, hogy hangot adjon véleményének és nem tetszésének a rendszer ellen, mégpedig a terrorizmust.

A tizenhat éves Merry egyik nap nemtetszésének hangot adva felrobbant egy postát. A szülők először el sem hiszik, hogy az ő lányuk képes lenne ilyenre, de hiába. Innentől kezdve pedig a Svéd és családja élete elindul a lejtőn, egy olyan lejtőn melyen nem kíséri őket más csak a fájdalom, a kétségbeesés és a düh. Nem értik, mit rontottak el, hol volt az a pont az életben, ahol Merry ilyenné vált és mit tehettek volna másként.

Megélik azt, amitől minden szülő retteg. A robbantás után Merry eltűnik és nagyon sokáig nem is kerül elő, mikor pedig előkerül egy olyan életmódot választ magának, mely csak még mélyebbre taszítja az apját abba a gödörbe, melyben eddig volt és melyből úgy tűnt talán, ha nem is megnyugvással, de ki tud mászni.

A könyv minden részletre kiterjedően adja át a 60-as évek Amerikáját. Az életet, melyet akkor éltek, a vietnámi háborúhoz való hozzáállást, hogy a fiatalok tömegestül fordultak szembe az addig magától értetődőnek tartott szokásrenddel, gondolkodásmóddal, világszemlélettel és persze nem utolsó sorban azt a fájdalmat, melyet csak egy gyerek tud a szüleinek okozni.

Csodálatosan építi fel a cselekményt, még akkor is, ha nagyon lassan indul, és nagyon sokszor elkalandozik olyan fontosnak nem tűnő dolgokhoz, mint például a kesztyűkészítés.

A remek történetírásban pedig ott a kérdés, hogy mi mindent vagy képes megtenni a gyermekedért. Meddig vagy képes hinni az ártatlanságában? Meddig vagy képes magadat okolni és a nevelésben keresni a hibát, mely minden rosszhoz vezet? Mi mindent vagy képes feladni érte? És ha már megtörtént a baj, vissza tudod fordítani, vagy csak betömni leszel képes a réseket a törött képen?

Azt hiszem, ezek a szülői lét legnagyobb kérdései. Olyan kérdések ezek, melyeket minden szülő feltesz magának egyszer. És ezért minden szülőnek szívből ajánlom ezt a könyvet. Nem elrettentő példának, hanem okulásnak, hogy hiába minden jó szándék és segítség, bizony vannak olyan „gyerekek”, akiken nem lehet segíteni, vagy nagyon nagy árat kell fizetni érte.

A könyvből idén film is készült Ewan McGregor rendezésében és főszereplésével, mely tökéletesen adja át a könyvet és meghatározó része az idei blockbusterekkel tarkított filmes palettának. Nézzétek meg vagy olvassátok el, de valamilyen formában tegyétek az életetek részévé.

(Forrás: kulturmozaik.hu | mozinet | Európa kiadó)