Ha a Bibliától és politikai röpiratoktól eltekintünk, akkor egy mese kerül az első helyre, amely egyidejűleg, a „Rózsa neve” után minden idők második legeladottabb olasz nyelvű kötete is: Carlo Collodi „Pinocchio” (1.). Hogy, olvastam-e? Nem tudom, az biztos, hogy gyerekkoromban láttam filmen. Nem szerettem, nyomasztott, mert brutális, mint oly sok mese.

A második helyen szintén mesés történet áll, Antoine de Saint-Exupéry több mint kétszázötven nyelvre lefordított regénye, „A kis herceg” (2.).

Mese a legtöbb nyelvre lefordított angol és dán könyv is: „Alice Csodaországban” (3.) és „Andersen meséi” (4.). Előbbinek annyi köze azért van a valósághoz, hogy az író, Lewis Caroll saját kora, az 1860-as évek Angliája hírességeinek és szokásainak állított görbe tükröt. Ha már fordításról beszélünk, említsük meg, hogy a történetet elsőként Kosztolányi Dezső ültette át a magyarba, aki a főhőst Évikének keresztelte, és meglehetősen szabadon fordította le a történetet. Az ötvenes években, a kor irodalmi életének egyik neves alakja, Szobotka Tibor, aki egyébként Szabó Magda férje volt, átdolgozta a fordítást és végre magyarul is Alice lett Évikéből. A könyvből nem kevesebb, mint 38 filmfeldolgozás készült, de számos zenei és képzőművészeti alkotást is ihletett.

Az ötödik helyre egy francia regény, a „Nemo kaptány” (5.) futott be az itthon valamiért csak Verne Gyulának nevezett Jules Vernétől, amely bloggertársam meghatározó gyerekkori olvasmánya Egy fantasztikus utazás története a tenger mélyébe, egy olyan időszakban, amikor a mai értelemben vett tengeralattjáró még nem létezett. Így nem véletlen, hogy az első amerikai atomtengeralattjárót a regénybeli Nemo kapitány hajójának névre, Nautilusra keresztelték. A hatalmas természettudományos és technikai műveltséggel megáldott francia írót sokat a sci-fi előfutárának tartják, ahogy a steampunk esztétika egyik ihletőjének is Mindemellett mai szemmel elolvasva ráébredhetünk, hogy a Nemo kapitány olyan, aktuális morális kérdéseket is boncolgat, mint a terrorizmus.

A hatodik helyen is egy francia, újfent egy mese, méghozzá képregény található, az „Asterix” (6.) René Goscinny írói vénájából és Albert Uderzo rajzvásznáról. Az író, Goscinny 1977-es halála után a rajzoló, Uderzo átvette a történetek írását is, amit a kritikák szerint a színvonal megsínylett. Hogy, ez igaz-e, nem tudom, kisgyerekkorom óta nem olvastam képregényt, és akkoriban sem sokat. Uderzo végül 2008-ban, 81 esztendősen eladta a történet szerzői jogait. A rajzoló egyébként színtévesztő, a piros és zöld színeket keveri, így nem alkalmas teherautó, vagy busz vezetésére, de minden idők legsikeresebb, 36 kötetből álló képregénysorozatának a megrajzolására nagyon is. A gyakorlatban a festékek számozásával lett úrrá a problémán.

legtöbb nyelvre lefordított német nyelvű könyv, helyesebben mesealbum a gyerekeknek szóló irodalom legújabb üstökösének, Philipp Winterbergnek a tollából származik; „Kicsi vagyok?” (7.) című mesekönyvét 2013-as megjelenése óta több mint 110 nyelvre fordították le. Sok munka nem volt vele…

A francia nyelv és a képregény tarol. A top tízben van a belga, Georges Rémi, alias Hergé (1907-1983) sorozata is Tintin (8.) közel száz nyelvre lefordított és kétszáz millió példányban elkelt kalandjairól. A kalandor kissrác és aranyos kiskutyájának történetei azonban korántsem voltak mindig olyan ártalmatlanok, mint amilyennek tűnnek: a XX. század első felében a képregények gyakran igazolták a belgák gyarmati uralmát az alsóbbrendűként ábrázolt kongói őslakosok felett, mindenféle gátlás nélkül figuráztak ki különböző rasszokhoz tartozó embereket (kínaiakat, zsidókat), valamint hirdették a természetpusztítást is. A kongóban játszódó egyik történetben a főhős lazán dinamittal lazán felrobbant egy élő rinocéroszt. 

Hetven nyelvvel a legtöbbet fordított svéd könyv nem Stieg Larsson Millenium-trilógiája (ő ennek még a felénél sem tart, és a 69. helyen áll), hanem „Harisnyás Pippi” Astrid Lindgren (9.) tollából. A német nyelvterületen és Észak-Európában hallatlan népszerűségnek örvend a svéd írónő és hőse, beszédes, hogy még egy rózsafajt is elneveztek róla. Mi több, J.K. Rowlingot (10.) is sikerült beelőznie, „Harry Potter” ugyanis még csak hatvannyolc nyelvnél tart. Szerintem Pippi minálunk korántsem ekkora sztár, legalábbis nekem nincs róla gyerekkori emlékem.