A könyv a megmaradás eszköze
A könyv lehet a megmaradás eszköze történelmileg, politikailag, emberileg és a hitben is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május 19-én a Varsói Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján, amelynek díszvendége Magyarország. A könyvvásáron több mint 20 magyar kortárs és klasszikus magyar mű mutatkozik be, emellett számos programot is rendeznek.
A megnyitón Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter a lengyel-magyar barátság ezeréves hagyományára utalva elmondta: „ha olyan barátunk van, akire mindig számíthatunk, örömmel megismerjük a kultúráját is”.
Balog Zoltán beszédében kiemelte: Közép-Európa országai csak együtt lehetnek sikeresek. „Bár a nemzetközi politika hullámverései külön-külön is és egyetemlegesen is nehéz helyzetbe hozhatnak bennünket, ez pozitívumot is jelenthet számunkra: újra és újra rádöbbenhetünk arra, hogy efféle válságok idején a közép-európai országok csak együtt lehetnek sikeresek” – fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán kijelentette, hogy „ezért a szokásosnál is nagyobb a tétje, hogy jól értsük egymást, mi az, ami összeköt bennünket és mi az, amit fel kell oldani, mert elválaszt”. Ehhez kellenek a könyvek és az írók is, akik segítenek mindezt megérteni.
A miniszter hangsúlyozta, hogy egyre inkább emelkedik az olvasás tétje mostanság, amikor szinte már többen fényképeznek, mint amennyien írnak. Véleménye szerint oda kell figyelnünk arra, hogy hogyan alakul az olvasás kultúrája. Beszélt arról, hogy vannak olyan nagyhatalmak, amelyek csak az érdeket keresik más országokkal való kapcsolatukban, Magyarország és Lengyelország viszonyát azonban a barátság, a két nép közötti kölcsönös tisztelet jellemzi. Ezt a tiszteletet semmiféle politikai konfliktus nem írhatja felül, különösen a lengyel-magyar szolidaritás évében nem – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy Lengyelország mindig számíthat Magyarországra. Hozzátette: Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző oratóriumot ír az 1956-os forradalom 60. évfordulójára, amelyet hamarosan bemutatnak Magyarországon.
Balog Zoltán és Piotr Glinski részt vettek a magyar stand megnyitóján is, ahol Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta: a magyar díszvendégség két okból is különleges. Egyrészt a lengyel-magyar kapcsolatok rendkívüli hagyománya miatt, másrészt pedig azért, mert a varsói könyvvásár a lengyelországi magyar kulturális évad kiindulópontja. Kiemelte: Márai Sándor újrafelfedezése, Kertész Imre Nobel-díja, valamint a kortárs magyar szerzők teljesítménye mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar irodalom az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. „Külön öröm számunkra, hogy a lengyel közönségnek is bemutathatjuk a magyar irodalom gazdagságát” – tette hozzá.
Négy magyar kiállítás is megtekinthető
Négy magyar kiállítás, köztük egy Kinszki Imre és Kaiser Ottó budapesti fotóiból összeállított párhuzamos tárlat is megtekinthető a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron. A Budapest tegnap és ma elnevezésű kiállítás a holokausztban odaveszett Kinszkinek a két világháború között készült budapesti fényképei mellé állítja Kaiser azon felvételeit, amelyeket a kortárs fotóművész az utóbbi években ugyanazokon a fővárosi színhelyeken rögzített.
A könyvfesztiválnak otthont adó varsói nemzeti stadion főbejáratánál nyílt másik, szabadtéri kiállítás a Fortepan internetes fotóarchívum lengyel anyagába ad betekintést. Az archívum mintegy 70 ezer fényképéből Keresztes Gáspár, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese válogatott több mint kéttucatnyi, többek között a második világháborús magyarországi lengyel menekülteket, illetve a Szolidaritás mozgalomhoz kapcsolódó jeleneteket rögzítő felvételt, amelyekhez Háy János írt kísérőszövegeket.
A harmadik kiállítást A Pál utcai fiúk című regénynek szentelték, mely máig az egyik legnépszerűbb magyar olvasmány Lengyelországban. A Molnár Ferenc írói és galíciai haditudósítói pályáját bemutató színes táblákon Janina Mortkowiczowa 1913-ban készült lengyel fordítását, valamint Tadeusz Olszanski által 1989-ben készített újabb átültetését ismertetik, és szó esik a regény alapján színpadra vitt lengyelországi előadásokról is.
A POLISH(ed)HUNGARIAN elnevezésű kiállítás tíz varsói és budapesti művészeti galéria együttműködésével jött létre az Art Market Budapest szervezésében. Öt-öt galéria párban együtt dolgozva hozta létre a tárlat egyes részeit képező kiállítási enteriőröket, közös koncepció mentén fűzve össze a lengyel és magyar művészek alkotásait.
„Európa sikere Közép-Európán múlik”
„Európa sikere Közép-Európán múlik, amelynek országai együtt többet tehetnek ehhez hozzá, mint külön-külön” – mondta Balog Zoltán, aki május 19-én este a varsói Lengyel Színházban, a magyar kulturális évadot megnyitó gála előtt mondott beszédet. A miniszter hangsúlyozta, hogy Közép-Európa a keresztény kultúrára épül, ebben gyökerezik az itt élő nemzetek egymás iránti barátsága, a hit, az életmód és a 21. századi jövő. Úgy vélte: ha meg akarjuk nyerni a 21. század csatáit, akkor a kultúrához kell fordulnunk, amelyet ugyanakkor meg kell újítanunk, a kultúra nem maradhat „múzeumi tárg”.
Az ünnepségen Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes is jelen volt, aki kiemelte: az ezeréves barátság hagyományára visszatekintő kétoldalú kapcsolatok „különös virágkorát éljük”. A hagyományos értékek jelenleg konkrét számokban is mérhetők – utalt Piotr Glinski a lengyel és a magyar vezető politikusok utóbbi hónapokban megvalósult találkozóira.
A beszédeket követő gálaműsort Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója rendezte. Fellépett mások mellett Bognár Szilvi és a Hungarian FolkEmbassy, Lukács Miklós cimbalomművész Bartók-improvizációkat adott elő, a Győri Balett pedig kortárs táncprodukcióval szerepelt, emellett Chopin- és Liszt-darabok is elhangzottak az esten.
A lengyelországi magyar évad programján mintegy 150 rendezvény, köztük számos képzőművészeti kiállítás, komolyzenei és dzsesszkoncert, valamint a Nemzeti Színház varsói vendégelőadása is szerepel.