"Daniel Day-Lewis többé nem fog színészként dolgozni. Mérhetetlenül hálás minden munkatársának és a közönségének. Ez egy személyes döntés, és sem ő, sem pedig a képviselői nem fognak többet nyilatkozni ebben a témában."

Mindössze ennyivel kommentálta a színész szóvivője a Variety azon értesülését, hogy Daniel Day-Lewis nem vállal több szerepet, miután – várhatóan 2017. december 25-én – bemutatják utolsó, Phantom Thread című, a divat világáról szóló filmjét, amelyet újra az a Paul Thomas Anderson rendezett, aki a Vérző olaj című filmet, Day-Lewis második Oscar-nyertes alakítását is. A hatvanéves színész még részt vesz a film sajtókampányában, de aztán visszavonul, írja a Variety. De még a lap forrásai sem tudják, mi indokolja Day-Lewis döntését.

Daniel Day-Lewis az egyetlen színész a világon, aki három alkalommal is megnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Egyedül egy színésznő, Katharine Hepburn tett túl ezen: ő négyszer nyert legjobb főszereplőként. (Jack Nicholsonnak, Meryl Streepnek és Ingrid Bergmannak két-két főszerepért és egy-egy mellékszerepért járó Oscarjuk van, Walter Brennannek pedig három mellékszereplői díja.) Day-Lewis A bal lábam, a Vérző olaj és a Lincoln című filmdrámákért kapta meg az elismerést. Emellett pedig még kétszer jelölték a legfontosabb filmes díjra, szintén főszerepekért: az Apám nevében és a New York bandái című drámákban nyújtott alakításaiért.

Daniel Day-Lewis az utóbbi időben nem volt kimondottan aktív színész: a sűrűbb 80-as és 90-es évek után, az 1997 óta eltelt húsz évben a következő lesz mindössze a hatodik filmje. Igaz, ebből a hatból (minimum) kettő Oscart ért.

Day-Lewist hihetetlen perfekcionizmusáról és teljes átlényegüléséről ismeri a szakma: mindent elkövet az alakításai hitelességéért, és sokszor szerepben marad a forgatás teljes ideje alatt, nem csak a kamera előtt. A lét elviselhetetlen könnyűsége előtt megtanult csehül, hogy jobban játszhassa a cseh orvos figuráját, a mozgássérült Christy Brownt pedig úgy személyesítette meg A bal lábam forgatásán, hogy egész idő alatt nem volt hajlandó felállni a kerekesszékből.

A színészkedésbe már 14 évesen, 1971-ben belekóstolt, a Vasárnap, átkozott vasárnap egy apró szerepével, bár utána csak kilenc évvel később került legközelebb képernyőre, és csak 1985-ben figyeltek fel rá igazán: ekkor mutatták be Az én szép kis mosodám és a Szoba kilátással című filmjeit.

A pálya elhagyásának gondolata nem először merül fel benne: a 90-es években állítólag már elkezdett suszterként dolgozni, de akkor Martin Scorsese rábeszélte, hogy vállalja el a New York bandái egyik főszerepét.