Hamarosan közeledik a 88. Oscar-gála, ahol huszonhét év után ismét Oscar-jelölt egy magyar film, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A díjat egyetlen alkalommal nyertük meg: a Mephisto című filmmel, melyet Szabó István rendezett.

Az elmúlt években még a jelöltek kategóriáját sem érték el a magyar rendezők, utoljára a rendszerváltás előtt képviselte film az országunkat: Szabó István Hanussenjével voltunk a legjobb öt között, a díjat pedig eddig egyszer tudhattuk magunkénak a Mephisto című filmmel.

A filmet Klaus Mann azonos című regénye alapján készítették. A forgatás 1980 júliusa és novembere közöttt zajlott Budapesten, a film többi jeleneteinek egy részét Kelet- és Nyugat-Berlinben, Hamburgban és Párizsban vették fel. A magyar játékfilmek közül elsőként elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat 1982-ben. Nem is olyan rég, 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

A történet az 1920-as években játszódik. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészében, Hendrik Höfgenben (Klaus Maria Brandauer) mérhetetlen karriervágy ég. A hamburgi kabaré jelentéktelen színészei segítették a kiugráshoz. Magas politikai támogatóra lel, és karrierje meredeken ível felfelé. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgennek nézeteltérései vannak a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül. Már nincs szüksége a régi emberekre, emelkedése során megtagadja a múltját, sorra elárulja társait, és fokozatosan behódol a náci hatalomnak.

Leni Riefenstahl és mások náci filmjeinek hatásait elemezve alakította ki a rendező és operatőre azt a monumentális, nagyepikai filmstílust, melyet pazar nagytotálok, opálos, teátrális látványvilág, feszítetten plasztikusan megkomponált képek jellemeznek.

A filmkritikusok 1982-t a „Mephisto évének” tartották, a filmet szinte minden európai és tengerentúli ország megvásárolta, bevételei a szokásos jogdíjak tízszeresére rúgtak.

Három év elteltével gyarapodott a magyar Oscar-díjak száma, A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán érdemelte ki a legjobbaknak járó elismerést egy arany szobor formájában.