Jump to content

A férfi, aki nem látta a tengert a partról

2015. 11. 16. 09:00

Láttál már zongoristát, amint egy óceánjáró hajón a zongorával együtt, a hullámzás erejének kitéve csúszkál a fedélzeten, és közben kedélyesen klimpíroz? Mit klimpíroz, csodálatos zenét varázsol elő a billentyűkből, és még az sem hozza zavarba, amikor zongorástul-székestül átcsúszik egy hatalmas üvegablakon. Ha nem, te egész biztosan lemaradtál Az óceánjáró zongorista legendája című filmről.

Giuseppe Tornatore alkotása egy 1900 nevű férfiról szól, aki egy hajón született és soha nem is lépett a szárazföldre. Ám gondolatban különböző országok színes városait járja végig, amikor zenél. És nem is akármilyen muzsikát hallunk – a történet szerint még soha senki nem zongorázott úgy, mint ő. A néző is átélheti ezt a csodát, hiszen a film zenéjét Ennio Morricone szerezte – az, aki a Volt egyszer egy vadnyugat méltán híres dallamait is megalkotta. A film során megismerkedhetünk a dzsessz „feltalálójával”, és egy zongorapárbajt is végighallgathatunk. Alig van perc, ami csöndben telik el – az élmény vegyesen a komolyzene és a dzsesszkoncert hangulatát idézi fel. Az egészben csak az az elképesztő, hogy valakinek tényleg el kellett játszania a filmben hallható darabokat.

Természetesen 1900 életében is elérkezik a szerelem ideje: a kabinablakban megjelenik egy lány, miközben a férfi először lemezre játszana valamit. Szemeit a lány arcára tapasztva zongorázik, így születik meg az a zene, amit többé nem akar kiengedni a kezei közül. Évekkel később egy barátja rátalál a széttört, majd újra összeragasztott lemezre, és elmeséli nekünk 1900 történetét.

gL

(Forrás: kulturmozaik.hu/Fotó: est.hu)