A hat Oscarra jelölt kasszasiker – a címszerepben Bradley Cooperrel – Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 emberrel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is.

A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Michael Moore liberális filmrendező a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek „gyávák”. Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje a Facebookon erre azt írta, hogy Moore, aki „arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja, leköpi a szabadságharcosok sírját”. Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke szerint Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt a Boko Haram vagy az Iszlám Állam terrorszervezetekkel, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.

Seth Rogen, szintén a Twitteren, azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média szerint méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. Rogen utólag több lépésben kért bocsánatot.

Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak és voltak ilyen muszlim közösségek is. A film és a párizsi terrortámadások egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltottak ki a közösségi médiában.

Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, úgy nyilatkozott, hogy filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét „jellemtanulmányként” fogta fel.

További érdekességekért kérjük, keresse fel Facebook oldalunkat!

(fotó: thehollywoodreporter.com, forrás: MTI)