Számos film készült a szervezett bűnözésről, de talán egynek sincs akkora jelentősége, mint A keresztapának. Ahogy az olasz maffia konzervatív, szigorúan patriarchális hierarchiájában, úgy a filmben is a családfő helyezkedik el a középpontban. Ő a keresztapa, aki a New York-i olasz közösség hozzá tartozó része felett totális hatalommal rendelkezik: semmi nem történhet a tudta és a beleegyezése nélkül.

Az amerikai társadalomból kiábrándult, hagyományaira büszke olasz közösség egyedül rajta keresztül képes érdekei érvényesítésére, amiért cserébe a Don megkérdőjelezhetetlen hűséget követel meg. A Corleone család feje (Marlon Brando) maga a megtestesült hatalom. Legendássá vált halk, nehézkes beszédét soha, senki egy pillanatra sem szakítja félbe.

A folytatásban Michael Corleone (Al Pacino) keresztapaságát követjük végig, illetve becsatlakozik Vito Corleone (Robert De Niro) története is. Az első részt tizenegy kategóriában jelölték Oscar-díjra, de „csak” három aranyszobrocskát nyert (legjobb film, legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb férfi főszereplő, ez utóbbiban Marlon Brando visszautasította a díj átvételét az amerikai őslakosokat érő diszkrimináció elleni tiltakozásul).

(fotó: telegraph.co.uk)