„A magyar filmszakma annak idején sajnos nem gondolta végig, mi legyen a létrehozott alkotások sorsa, mindig gyártás-centrikus volt, de az érték megőrzése is rendkívül fontos.” – hangsúlyozta Szabó István a felújított film díszbemutatója előtt.

A rendező megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai MaNDA) munkatársa szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloid szalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható. A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított.

Mint Szabó István megjegyezte, a film elveszítette vetíthető állapotát, A toloncot szakmai bátorság és a hit mentette meg. Hozzátette: korábban ez történt a magyar film történetének későbbi klasszikusaival, az évtizedek során szintén rossz állapotba került Körhintával vagy a Ludas Matyival is.

Az 1914-ben készült A tolonc mozgóképes adaptációját Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója írta Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján. Szabó István kitért arra, hogy a producer Janovics hozta létre a kolozsvári filmstúdiót, amelyben Kertész mellett például Korda Sándor is készítette filmjeit. Janovics 1945-ben meghalt, de ahogy Szabó István fogalmazott, az ő élete is mutatja, hogy Magyarországon mindig voltak, akik felkarolták a tehetségeket és segítettek nekik.

A vetítés előtt Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója Gyürey Vera, a Magyar Filmarchívum volt vezetőjének szerepét méltatta abban, hogy a felújítás és a digitalizálás előtt méltó módon biztosították A tolonc kópiájának tárolását.

„A 20. század első három évtizedében hatszáz némafilm készült Magyarországon, ennek csupán 10 százaléka van az archívumban, a többi elveszett. Az analóg filmeket meg kell őrizni és a MaNDA ezt is teszi: A tolonc az úgynevezett archív kapu segítségével csodálatos módon újult meg a filmlaboratóriumban, mai szemmel is élvezhető minőségben.” – hangsúlyozta Lovas Lajos. A Magyar Filmhét 332 filmje keddtől október 19-ig látható az esemény helyszínein, elsősorban a Cinema City MOM Parkban.

(fotó: kulturpart.hu, forrás: MTI)