Kaszás Kornél írása:

A Short Term 12, magyarul Átmeneti állomás, Destin Daniel Cretton író-rendező indie filmje, ami több díjat is behúzott már. Talán nem véletlenül, hiszen, ha a történet szíven talál, és a megvalósítás tökéletesen illeszkedik a sztorihoz, akkor a végeredmény rajongókat szerezhet magának. Én már a táborukba tartozom.

A tizenévesek átmeneti állomása egy nevelőotthon, ahol veszélyeztetett fiatalok nyalogatják és nyalogattatják sebeiket, miközben a kiutat keresik rogyadozó életük labirintusából. Itt dolgozik Grace (Brie Larson), aki elképesztő empátiával, megértéssel, de kellő szigorral felügyeli a fiatalokat. De mit keres egy huszonéves lány a lelkileg sérült tinédzserek között? Talán feloldozást. Talán szeretetet. Talán a megoldást, hogy kilökje magából a magot, amit az apja ültetett belé.

Itt jön a képbe a fényes jövő szőrös képű hírnöke, Grace kollégája és szerelme, Mason (John Gallagher Jr.), aki ékes bizonyítéka annak, hogy nevelőszülők kezei közül is kerülhet ki értékes ember. Mert az otthon lakói többnyire magukat vádolják azért, ami történt velük. Létezésük jogtalan és felesleges volta az, ami még nagyobb káoszt kavar negatív gondolatokkal teli szürkeállományukban. Így van ezzel Jayden (Kaitlyn Dever) is, a hely új lakója, aki Grace-nek is utat mutat, miközben kimondja azt, ami évek óta mérgezte gyermeki lelkét.

A Short Term 12 lassú film, bár a kameramozgás eléggé vibráló, ami addig zavaró csak, amíg el nem merülünk a tinik tragikus történetében. A lassan, de mégsem unalmasan csordogáló történet pedig éppen azt tükrözi, amilyen a szereplők élete. Valami mindig történik velük, miközben napról napra léteznek, és minden ébredésnél abban reménykednek, hogy a fájdalmuk enyhült egy kicsit.

(fotó: smokingbarrels.blog.hu)