Színpadra lép Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Szántó Andrea (alt), Kovácsházi István (tenor), Cser Krisztián (basszus) és Adler Judit táncművész. Az Opera együtteseit Dobszay Péter vezényli - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, Hand von Bülow világhírű karmester sokat idézett, eredetileg negatív kritikának szánt megjegyzése - "opera egyházi köntösben" - jól illusztrálja azt az elterjedt nézetet, hogy Verdi Requiemje bár a katolikus liturgiából kölcsönzi szerkezetét és szövegét, nem is annyira vallásos tartalmat hordoz, mint inkább a gyásszal összefüggő egyetemes érzelmek - egyben a szerző saját emócióinak - kifejezésére törekszik, a zeneszerző színpadi műveiből már jól ismert eszközökkel.

A gyászmise megírására Giuseppe Verdit két általa nagyon tisztelt honfitársa, Gioachino Rossini zeneszerző és Alessandro Maznoni költő, az olasz újraegyesítés egyik vezéralakjának elvesztése inspirálta. Művében a hullámzó érzelmek, a fájdalom, a veszteségből fakadó szomorúság és düh, a végítélettől való félelem és a béke iránti remény olyan drámai feszültséget hordozva jelennek meg, amelyek inkább ismerősek operaszínpadokról, mint egyházi szertartásokból.

Ezeknek a drámai érzelmeknek a színpadi ábrázolására kérte fel az Opera Tulassay Ádám rendezőt, aki 2019-ben az Eiffel Műhelyházban mutatkozott be Puccini Edgar című operájának színpadra állításával. A Berlinben és Edinburgh-ben végzett fiatal művész alkotótársaival - Csúcs Angéla díszlettervező, Lisztopád Krisztina jelmeztervező, Csuzi Márton koreográfus, Czeglédi Zsombor animációtervező és Pilinger Tamás világítástervező - olyan látványvilágot álmodott meg, amely Fritz Lang Metropolisából ihletet merítve a darabot meghatározó halált az élet megélésének hiányaként ábrázolja.

Koncepciójukban Verdi művének tételei különböző érzelmi töltetű, egymáshoz lazán kapcsolódó pillanatok soraként elevenednek meg, amelyeket a szoprán - Brassói-Jőrös Andrea - szemszögéből követhet nyomon a közönség, vagyis ahogy ő képzeli az apokalipszist, a halál napját.

Verdi Requiemje az 1874-es nagy sikerű milánói ősbemutató után egy évvel, a Nemzeti Színházban csendült fel először Magyarországon, Erkel Sándor vezényletével. A mű operaházi bemutatóját 1903-ben tartották, majd alkalmi előadásokat követően 1930-tól Sergio Failoni dirigálásával lett a mindenszentek-halottak napi repertoár szerves része egészen a kommunista hatalomátvételig. 1964-ben Székely Mihály emlékére újították fel, majd húsz évvel később játszották újra sorozatban az Erkel Színházban. A halottak napjához kapcsolódóan 1991 óta szerepel újra az Operaház műsorán.

Verdi Requiemjének szcenírozott változatát a november 2-i premiert követően az évadban november 3-án, 10-én és 15-én tűzi műsorára a Magyar Állami Operaház.