Figyelemkapitalizmus - sokan így nevezik azt az új korszakot, amit a közösségi média hozott el. A Netflix új dokumentumfilmje részletesen bemutatja, hogyan működik ez a világ, ahol belőlünk, felhasználókból csinálnak pénzt. Méghozzá annyi pénzt, ami a techcégeket az emberi történelem leggazdagabb cégeivé tette.

Mi vagyunk a termék - állítják a filmben megszólalók, akik szinte kivétel nélkül a nagy közösségi oldalaknál dolgoztak korábban különböző vezető pozíciókban. Sokan közülük azért álltak fel, mert rájöttek, hogy amit csinálnak, az nem etikus. Sőt, nagyon is káros mind az egyénekre, mind a közösségekre.

"A társadalom szövete elkezdett felbomlani" - hangzik el egy mondat a film elején, amit aztán a káosz képei követnek. Utcai összecsapások, tömeggyilkosságok, lincselések, dezinformációs kampányok által befolyásolt választások.

A film szereplői szerint mindezért nem egy rossz ember a felelős, hanem egy rossz rendszer. Az, hogy a techcégek létrehozói nem számoltak a közösségi média sötét oldalával. Vagy éppen nagyon is számoltak vele, csak épp nem érdekelte őket, ha ezáltal több pénzt kereshetnek.

A figyelemkapitalizmusban látszólag minden ingyenes. A Facebook, a Google, a Gmail, az Instagram, a Snapchat használatáért senkitől sem kérnek pénzt. A figyelmünkkel fizetünk, amit a hirdetőknek adnak el. A verseny azért folyik, hogy az életünkből minél több időt töltsünk a közösségi oldalak használatával. Ennek érdekében megváltoztatjuk a napi szokásainkat, és végső soron mi magunk is megváltozunk.

Mennyi pénzt ér meg, hogy a világ egy százalékban megváltozzon? Rengeteget.

A történelemben még sohasem fordul elő, hogy 40-50 szoftverfejlesztő mérnök kezében ekkora hatalom összpontosult volna. Hogy képesek lettek volna 2 milliárd ember életét egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Márpedig most ez a helyzet.

A figyelmünkért folytatott versenyben a kulcsszó az addikció, vagyis a függőség. A közösségi oldalakon minden: a színek, a formák, a hírfolyam felépítése azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók minél függőbbé váljanak. Képtelen legyenek elszakadni, leszokni.

Ahhoz, hogy ez működjön, folyamatosan megfigyelnek minket.

Figyelik a reakcióinkat, hogy milyen képeket nézegetünk, melyiket meddig nézzük, mikor kattintunk rá az exeink fotójára, mikor vagyunk szomorúak, mikor vidámak, mit csinálunk éjszaka, extrovertáltak vagyunk vagy introvertáltak.

Az összes adatot, amit csak kiadunk, összegyűjtik és elemzik, hogy minél jobb modellt alkossanak rólunk. És minél több az adat, annál pontosabban jósolják meg, mit fogunk a jövőben csinálni. Milyen videók érdekelnek? Milyen érzelmek fognak meg? Mire reagálunk?

A céljuk, hogy minél több időt töltsünk a közösségi oldalak előtt, minél több ismerősünket vonjuk be és persze minél több hirdetést nézzünk meg.

A jobb eredmény érdekében a pszichológia, a viselkedéstudomány, a meggyőzés-technika legújabb eredményeit használják fel. Semmi sem véletlen, ami a hírfolyamunkban vagy a chatablakunkban történik. Ha az algoritmusok által irányított rendszer azt látja, hogy egy ideje nem vagyunk aktívak, értesítést küld, hogy valamelyik ismerősünk épp csinált valamit. Vagy, hogy bejelöltek minket egy fotón. Vagy felkínál egy új filtert. Ha a chatben nem válaszoltak nekünk azonnal, megjelenik a három kis pont, mintha a másik épp válaszolni készülne.