Zömében francia gyártású filmdrámáról van szó, a csöpögős érzelmektől azonban nem kell tartanunk. A történet attól megindító, ahogy az embertelen körülmények között élő iskolásfiúk hétköznapjait bemutatja. A Tófenék könyörtelen igazgatója rettegésben tart minden diákot és tanárt, mindenhol az „akció – reakció” elve működik: ha valaki rossz fát tesz a tűzre, azonnal fogdába csukják – és akkor még jól járt. Természetesen ilyen környezetben a legjobb képességű gyerekek is elkallódnának, ha nem lépne közbe Mathieu, az újonnan érkező tanító-pedellus. Kezdetben tojásfejűnek csúfolják, neki sincs könnyű dolga a fiúkkal; ám amint kiderül, hogy korábban zenetanárként dolgozott, és a diákok érdeklődését látva felbátorodik és őket is zenélni tanítja, a többség azonnal megszelídül.

A történet főhősét Jean-Baptiste Maunier játssza, aki a film után sokáig csodálatos énekhangjáról volt ismert, rengeteget koncertezett; de színészként is befutott Franciaországban.

Ami már a címéből is sejthető volt, hogy a Kóristák zenés film, de nem az a fajta, amiben a szereplők lépten-nyomon, okkal-ok nélkül dalra fakadnak. A dalok elrendezése még inkább ráerősít arra a részben boldog, részben megrendítő érzésre, amit a film kelt a nézőben.

gL

(Forrás: kulturmozaik.hu/Fotó: tvmagazin.hu)