Jump to content

Bíborhegy – nem kell félni!

2015. 10. 19. 09:00

A héten rájöttem, hogy sosem féltem még filmtől úgy igazán. Azonnal el is döntöttem, hogy látnom kell valami jó horrort. A moziban most játsszák Guillermo del Toro Bíborhegy című filmjét, az előzetes alapján kellően rémisztőnek tűnt, hát beültem.

„Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” – mondta be a jól ismert hang a tömérdek előzetes után. A film legelején még kislányként látjuk a főszereplőt, aki anyja szellemével találkozik egy éjszaka. Hamarosan felnő, persze gyönyörű és intelligens(nek tűnő) nővé cseperedik, akinek egy orvos udvarol. Az apját felkeresi egy angol arisztokrata, Thomas Sharpe, aki befektetőt próbál szerezni magának. Edith, a lány azonnal beleszeret, és Thomas is viszonozni látszik az érzelmet. Gyorsan pörögnek az események, és el is kezdődnek a bajok, amikor a friss jegyespár megérkezik a Sharpe-otthonba: hatalmas kastély, a tetőn egy óriási lyuk tátong, a padlón különböző bogarakat találni, fűtés nincs, hóvihar van, és a tea is keserű. Ha ez sem lenne elég, Edith szellemeket kezd látni (ami Thomas szerint teljesen normális).

Azt gondoltam, hogy legkésőbb ettől a ponttól kezdve rettegve fogok ülni, és meg sem merek majd moccanni – nem jött be. Rémisztő helyett inkább gyomorforgató és ijesztgetős filmnek mondanám: csönd, halk zene, és egyszer csak HU!, aztán pedig kifolyik három-négy liter vér. Szerencsére a színészek és a grandiózus díszletek elviszik a hátukon a filmet; nélkülük csupán annyi előnye lenne, hogy olyan, mint egy Jane Austin-horror, és így végre megint olyan film, amit fiúk és lányok egyaránt meg tudnak nézni.

gL

(Forrás: kulturmozaik.hu/Fotó: mozimaiaapp.hu)