legtöbben a Viasat3-on futó Brooklyn99 sorozatból ismerhetnek. És jót tett a show-nak, hogy végre nem Neil Patrick Harris vezeti, akit imádunk, de már áthúzhatja a „színész” jelzőt az IMDB-oldalán, és lehetne egyszerűen csak házigazda. Samberg nyitóbeszéde inkább volt visszafogott, mintsem bátor. Azért próbált menteni egy-két olyan poénnal, hogy „Nagyszerű érzés, olyan színészek után vezetni ezt a show-t, mint például Bill Cosby. Ja. Ó. Akkor inkább hazamegyek.” De nem maradt ki az ekézésből az „akkor is amerikai elnök leszek” Donald Trump és a Dancing with the Stars 32131. évada sem. „Nagyszerű sorozatoktól búcsúzunk idén. Reklámőrültek, Városfejlesztési osztály, True Detective... pedig ők még adásban...” – egyetértünk, a második évad szerintük is úgy pocsék, ahogy van.

Bármennyire szurkoltunk, nem Amy Chlumsky (Alelnök), de nem is Mayim Bialik (Agymenők) vihette haza a legjobb női mellékszereplőnek (vígjáték) járó Emmy-díjat, hanem Allison Janney (Mom), aki köszönőbeszédében ódákat zengett Chuck Lorre-ról, és bizonyára itt kapcsolta ki a tévét Charlie Sheen.

A legjobb vígjáték írójának járó díjat az Alelnök stábja kapta, ami nem meglepő annak fényében, hogy mennyire elképesztően izgalmas volt az évadzáró epizód. Pár perccel később már Ricky Gervaist engedték fel a színpadra, aki a megunhatatlan: „Hello. Again” – köszönéssel nyitott. „Eljöttem megint, hogy elveszítsek egy újabb díjat. Hányszor jelöltek már? Huszonkettő? Nincs esélyem, szóval hozzatok be egy díjat, csináljatok pár képet, és mehet a Twitterre. Úgysem emlékszik a győztesekre soha senki” – de nemcsak szurkálódott Gervais, hanem közölte, hogy kissé szexista az Emmy-gála, amiért csak nő hostessek vannak.

A legjobb férfi mellékszereplőnek (vígjáték) járó díjat közben hazavitte Tony Hale (Alelnök), aki állítólag elfelejtett elmenni a gyerekért a suliba, amikor megtudta, hogy újra jelölték. A legjobb rendezőnek (vígjáték) járó díjat a Transparents rendezője, Jill Soloway vihette haza.

Jimmy Kimmel egyetlen kategória győztesét hirdette ki, de azzal a 4 perccel is adott egy kis leckét műsorvezetésből a házigazdának. Kimmel szerint soha nem állítanák le az Emmy-gálát, ha ő szándékosan a kedvenc színésze nevét mondaná ki azé helyett, akinek a neve a borítékban szerepel. Így kivágta a nevet, és megette. Majd „rágódott” kicsit azon, hogy kinek is adja a díjat. A kicsit sokáig tartó kérődzés végén csak kiderült, hogy a legjobb férfi főszereplő (vígjáték) Jeffrey Tambor (Transparents) lett, aki hét jelölés után életében először nyert Emmyt. Ha már itt tartunk, egy órával, és sok unalmas köszönőbeszéddel később feljött a színpadra nagy kedvencünk, John Oliver, az HBO Last Week Tonight With John Oliver műsor házigazdája, aki nemcsak Samberget, de Jimmy Kimmelt is leiskolázta a beszédével. Ennyike.

A legjobb női főszereplő (vígjáték) meglepő módon nem az okkal agyonsztárolt Amy Schumer lett, de nem is a szándékosan Kanye Westnek öltöző Amy Poehler, hanem Julia Louis-Dreyfus (Alelnök), aki húsz jelölést zsebelt be eddig élete során, és már a hatodik Emmy-díját rakhatja a vitrinbe. Aki pedig eddig nem nézte az HBO sorozatát (Alelnök), az kezdjen neki. A győztes Dreyfus még odaszúrta Hollywoodnak, hogy „éljenek az erős, vicces nők. Imádom az összes kollégámat”. Innen is küldjük Meryl Streep tapsolós gifjét.A legjobb drámai sorozatok íróinál elkezdődött a Trónok harca szokásos „felmegyünk a színpadra, és annyi díjat kapunk, hogy le sem jövünk onnan” akciója. A legjobb női mellékszereplőnek (dráma) járó díjat azonban már nem sikerült bezsebelniük, mert azt Uzo Aduba (Orange Is The New Black) érdemelte ki. A legjobb rendező (dráma) viszont már David Nutter a Trónok harcából. És mindenki megnyugodhat, mert a legjobb férfi mellékszereplő (dráma) Peter Dinklage lett, ugyancsak a Trónok harcából. Biztos nyertek volna a legjobb színésznek (dráma) járó kategóriában is, de ott nem volt jelölt a sorozatból, viszont piszok erős volt a mezőny. Végül Jon Hamm (Reklámőrültek) tizenhat (!) jelölés után megnyerte élete első Emmy-díját